Magazin

Nadragulya, beléndek, csattanó maszlag, kokacserje… A felsorolt növények közös jellemzője, hogy mindegyik tartalmazhat a központi és a perifériás idegrendszerre ható vegyületeket.  - olvasható az egeszsegkalauz.hu-n.

A gyomnövényekből az élelmiszerekbe és takarmányokba a betakarítás során esetlegesen bekerülő anyagokat rendszeresen vizsgálni kell az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szakvéleménye és az Európai Bizottság élelmiszerekben előforduló szennyezőanyagokról szóló rendelete alapján. Vadasi Tamás, az idén 30 éves, nemrég az Eurofins nemzetközi laboratóriumi hálózathoz csatlakozott WESSLING Hungary Kft. élelmiszerbiztonsági üzletágvezetője a vizsgálati módszerek mellett a kiemelten vizsgálandó termékek körét is kifejtette a Laboratorium.hu legfrissebb cikkében.

Mik azok a tropán alkaloidok és miért veszélyesek az emberre?

A tropán alkaloidok a Brassicaceae és a Solanaceae (pl. nadragulya, beléndek, csattanó maszlag), illetve az Erythroxylaceae (pl. kokacserje) családokba tartozó növények toxikus hatású, másodlagos anyagcseretermékei. A növény minden részében megtalálhatók, így a magban is. Eddig több mint 200 tropánvázas alkaloidot azonosítottak különböző növényekben – olvasható a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján található meghatározásban.

Ugyanebből a cikkből az is kiderül, hogy az említett vegyületek az élelmiszerekbe, takarmányokba a növények betakarítása során, gyomnövényekből eredő szennyeződéssel juthatnak be. A tropán alkaloidok nagyobb mennyiségben a szervezetbe kerülve befolyásolják a központi- és a vegetatív idegrendszer működését, szájszárazságot, pupillatágulást, szívritmuszavart, és egyéb idegrendszeri tüneteket okozhatnak.

Mi a helyzet a szabályozással és a laboratóriumi vizsgálatokkal kapcsolatban?

Amint azt Vadasi Tamástól megtudtuk: az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) az élelmiszerekben és takarmányokban előforduló tropán alkaloidok témájában elfogadott egy szakvéleményt, amely szerint indokolt, hogy a tagállamok az élelmiszer-ipari vállalkozók aktív bevonásával nyomon kövessék a tropán alkaloidok élelmiszerekben való előfordulását, különösen a következőkben:

Gabonafélék és gabonafélékből származó termékek (prioritási sorrendben)
Hajdina, cirok, köles, kukorica és hajdina-, cirok-, köles- és kukoricaliszt
Csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt gabonaalapú élelmiszerek
Reggeli gabonapelyhek
Malomipari termékek
Emberi fogyasztásra szánt magvak
Gluténmentes termékek
Étrend-kiegészítők, teák és gyógynövényteák
Hüvelyes zöldségek (hüvely nélkül), hüvelyesek és olajos magvak, valamint az ezekből származó termékek.

Vadasi Tamás hozzátette: fontos kitétel még, hogy a laboratóriumoknak a tropán alkaloidok közül az atropint és a szkopolamint mindenképpen meg kell tudniuk határozni. Erre a két vegyületre az EFSA szigorú határértéket is megállapított: a csecsemők és a kisgyermekek számára készült bizonyos kölest, cirkot és hajdinát, valamint az ezekből származó termékeket tartalmazó, feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek esetében ez az arány 1 μg/kg. 2022. szeptember 1-től kukoricára, hajdinára, kölesre, gyógynövényforrázatok alapjául szolgáló szárítmányokra is szigorú határértéket határozott meg az Európai Bizottság vonatkozó rendelete.

A nyár végén a nemzetközi szinten is piacvezető Eurofins-csoporthoz csatlakozott WESSLING Hungary Kft. élelmiszervizsgáló laboratóriumában mindkét vegyületet vizsgálják, mégpedig rendkívül komoly, kromatográfiás és tömegspektrometriás módszerekkel.

Mind a termelőknek, mind pedig az élelmiszeripari vállalatoknak, forgalmazóknak érdemes tehát kifejezetten figyelni a tropán alkaloidok jelenlétére termékeikben, és fontos elvégezni azok rendszeres laboratóriumi vizsgálatát is.

Forrás: EgészségKalauz
Fotó: Pixabay.com