Magazin

Hogyan érdemes párosítani az élelmiszereket annak érdekében, hogy minél magasabb tápértékkel rendelkezzen, és a lehető leghasznosabb legyen szervezetünk számára? - olvasható az egeszsegkalauz.hu-n.

Az ételek társítása során figyelembe kell venni a fehérje-, szénhidrát-, vitamin-, és ásványi anyag tartalmat, a savas és lúgos élelmek arányát és természetesen az ízkomponenseket, ízharmóniát. Mindezt úgy érdemes tennünk, hogy közben ne használjunk túl sokféle alapanyagot és elkerüljük a fermentációs (erjedési) folyamatokat a gyomorban illetve a felesleges bomlástermékeket a bélrendszerben. Fontos még a napszakhoz, sőt évszakhoz igazított étkezés is. Látható tehát, hogy az ételek tudatos párosításának kérdésköre nem is olyan egyszerű, mint ahogy azt gondolnánk. Mi tekinthető tehát helyes, optimális ételtársításnak általánosságban?

Mit együnk reggelire?

A szervezetnek egyszerű cukrokra, vitaminokra, ásványokra és bőséges folyadékra van szüksége. Ezért is terjednek a müzli-reggelik, hiszen ezekben megvannak a gabonafélékből, aszalványokból és mézből származó cukrok, a B vitaminok, a gyümölcsök által szolgáltatott C-vitamin és számos ásványi anyag (kalcium, vas, mangán, króm, cink, stb.)A gabonafélék, gyümölcsök, olajos magvak és aszalványok igen jó párosítást jelentenek. Könnyen emészthetőek, még akkor is, ha sokan még több óra elteltével is teltségérzést tapasztalnak. (Ez a magas rosttartalom mechanikai és cukorfelszívást elosztó hatásából adódik).

Mi másképpen reggelizünk

A hazánkban elterjedt szalámis-sajtos zsemle tejeskávéval vagy kakaóval nem tekinthető ideálisnak, hiszen fehérje és ún. rejtett zsír található benne. Ezek nehezítik, lassítják a gyomoremésztést, így a cukrok, vitaminok és ásványok késéssel tudnak csak felszívódni. Talán emiatt is terjedt el a "tradicionális" kávészünet, amely ezt az elmaradt vércukorszint emelkedést próbálják idegi úton pótolni – több-kevesebb sikerrel.

Hús, tej, tojás: mit együnk ebédre?

A fehérjében és zsiradékban gazdagabb fogásoknál ( pl.: húsos, tejjel vagy sajttal készített ételek, tojásrántotta, stb.) nem célszerű az édességek beépítése, mert ez beindíthatja a fermentációt a gyomorban. Gyakorlatban sajnos ez az elv nem tud érvényesülni, mivel a sósabb főfogások után legtöbbször megkívánjuk az édes ízű süteményeket.
A szakemberek ilyenkor nem javasolják a krémes készítmények, torták fogyasztását, inkább csak valami enyhén édeskés ízű "levezető" süteményt, esetleg néhány szem mazsolát.A hüvelyeseket többnyire zöldségfélékkel, gabonával (kenyér), magvakkal szokták társítani. (Pl.: finomfőzelék, vagy lencsefőzelék kenyérrel) A gyümölcsökhöz sokan nem javasolják a zöldségféléket és hüvelyeseket (bab, lencse, szója) másfajta lebontási folyamataik miatt.

Az állati eredetű termékeket (hús, tej, tojás, hal) tartalmazó ételekhez a szintén nehezebben emészthető hüvelyesek és olajos magvak (dió, mandula, napraforgómag) kevésbé javasolhatóak. Ehelyett inkább a rizs vagy burgonyaköret és bőséges nyers salátafogyasztás. A nehezebb fogások utáni gyümölcs rossz hatásfokkal szívódik fel, hiszen az "ebéd" nem engedi átjutni a gyomron. Hasznosabb lehetne ilyenkor a nyers sárgarépa, káposzta, uborka, sütőtők, stb. fogyasztása az alma helyett, hiszen ez utóbbiakban nem jellemző az erjedőképes cukor jelenléte.

Ezeket érdemes összepárosítani

Az édesebb ízek könnyebben emészthető gabonával, gyümölccsel, magvakkal társíthatók, kevésbé állati fehérjékkel és zsiradéktartalmú sültekkel.
A nehezebb fogásokhoz inkább zöldségféléket, kenyeret érdemes fogyasztani, levezetésként néhány szem mandulát vagy mazsolát.
A hüvelyesek zöldségekkel, kenyérrel és magvakkal emésztődnek jobban, a zöldség és gyümölcs együttesen viszont nehezebben bontható. Az olajos magvak és gabonafélék gyakorlatilag mindenhez társíthatóak, csak az arányok változnak. A gyümölcs és kenyér együttes fogyasztása általában nem okoz problémát; mindkettő könnyen emészthető.

Mesterséges, nem hat, nem valódi kávéból készült: tévhitek az instant kávéról

Témakörök: Életmód, táplálkozás Diéta, fitness Kutatás Érdekesség

Bár a magyarok közel kétharmada naponta fogyaszt kávét, mégis zavar él a fejekben a feketével kapcsolatban. A megkérdezettek tizenhat százaléka tudja csak, hogy az instant valódi kávéból készül.- olvasható az egeszsegkalauz.hu-n.

Tízből hatan - tévesen - élénkítő hatását gyengébbnek tartják a géppel főzött kávénál. Napi két-három feketének egészségvédő hatása is lehet; ennek ellenére sokan még mindig vízhajtó, csontkárosító szerepet tulajdonítanak neki.

Tévhit: az instant kávé mesterséges

Az instant 100% valódi kávéból készül. A felmérésben megkérdezettek közel harmada tévesen úgy véli, hogy az instant kávéba mesterséges anyagok kerülnek a készítéskor, ráadásul egyharmaduknak fogalma sincs, hogyan és miből készül ez a fajta fekete. Pedig az instant teljes mértékben valódi kávé, arabica és robusta fajták keveréke. A két fajta keverésének aránya adja meg a különböző instant kávékra jellemző ízt. A granulátum összetételével kapcsolatban is változóak a vélemények: a válaszadók 38 százaléka tartja pótkávénak az instantot. Míg a pótkávé összetevői a gabonafélék, mint például a cikória– melynek íze hasonlít kissé a kávéra–lehetnek, addig az instant termékek 100% valódi kávéból készülnek.

Tévhit: az instant kávéban vannak adalékanyagok

Az egyetlen adalék a forró víz, amelyet mi magunk öntünk hozzá! Az instantról csak minden második megkérdezett tudja, hogy valódi kávébabból lefőzött kávéból készül. Az őrölt pörkölt kávé lefőzését követő vízelvonással készítik a granulátumot.
Ezt a vízelvonást pótoljuk, amikor az instanthoz öntjük a forró vizet. Így az eredeti lefőzött kávét nyerjük vissza. "Sem tartósítószerre, sem adalékanyagokra nincs szükség ahhoz, hogy a kávégranulátum megőrizze frissességét." – mondja Tóth Tímea, dietetikus.

Tévhit: a főzött kávé erősebb

Az instant ereje és íze ugyanolyan, mint a főzött kávéé. A kutatásból kiderült, hogy hatvan százalék nem tartja olyan erősnek az instant kávét, mint főzött társait. Mivel az instant egy előfőzött kávé, rajtunk múlik, hogy milyen erősre és ízesre szeretnénk elkészíteni. Mindez attól függ, mennyi forró vizet vagy tejet öntünk a granulátumhoz.
Az instant kávé antioxidáns hatású polifenol tartalma sem tér el a főzött verziótól, sőt, jó hír, hogy a feketénkhez hozzáadott tej sem ront az egészségvédő hatáson. Így napi két-három csésze akár instant, akár főzött kávé elfogyasztása hozzájárulhat egészségünk megőrzéséhez.

Tévhit: a kávé növeli a szívbetegségek kialakulását

A feketéhez sok tévhit kötődik, például, hogy csontritkulást okoz, hogy emeli a koleszterinszintet és a szívritmuszavar kockázatát. Ezzel szemben a legfrissebb kutatások szerint a normális vagy már beállított vérnyomással rendelkezők is nyugodtan elfogyaszthatnak napi egy-három csészével. Még a kismamáknak sem tiltott a kávézás; a magzat élénkségét szem előtt tartva egy-két kávé megengedett lehet ebben az időszakban is.

Forrás: Egészségkalauz
Fotó: pixabay.com