Magazin

A Dél-Maine-i Egyetem új kutatása a talajt, mint szennyezőanyagot vizsgálta. Az eredményekről a Soil Survey Horizons őszi száma adott hírt.

A Föld felszínének közel egyötöde hegységekből áll, melyek szerepet játszanak a friss víz tárolásában és elosztásában. A népesség tizedrésze a hegyeket fedő hótakaróból nyeri ki az életet adó folyadékot. A termőföldben és a hóban található szennyezőanyagok mennyiségének ismerete elengedhetetlenül fontos az alpesi vízforrások minőségének megőrzése szempontjából.

A kutatók a Mount Everest Rongbuk gleccseréből gyűjtöttek talajmintákat, a hó pedig a hegy északkeleti gerincéről származott. Később elemezték a nyomelem-koncentrációjukat (kadmium, nikkel, cink, króm, kobalt, arzén, réz, mangán, higany, vanádium és magnézium). Az eredményekből kiderült, hogy a hóban található arzén és kadmium mennyisége, valamint a talaj arzéntartalma meghaladta az USA Környezetvédelmi Irodája által megállapított standard értékeket.

Az arzén kapcsolatba hozható a húgyhólyag, a bőr és a vese rákos elváltozásaival, míg a kadmium sok esetben felelős a tüdő-és prosztatarákért. Mindkét vegyület az égési folyamat egyik mellékterméke. Bill Yeo szerint a mérgező anyagok szintje a környező vidék gyors iparosodásának következménye. Ázsia az atmoszférikus szennyezőanyagok első számú kibocsátója.

A szomszédos hegységekben végzett más kutatások hasonló eredményekkel jártak, ami arra utal, hogy több vízforrás is szennyezetté válhat. További felméréseket is végeztek Európa, Japán, Alaszka és Új-Zéland hasonló területein is. Az Antarktiszon 3-4-szer kisebb koncentrációt találtak, mint a Yeo-elemzésben, ami arra utal, hogy az Everesten az emberi tevékenység következtében olyan sok az arzén és a kadmium.

Forrás: MediPress