Magazin

A szívroham sokféleképp jelentkezhet, nem csak szúró mellkasi érzéssel. Milyen jelekre érdemes figyelni? Öt szívrohamot túlélő nő mesél arról, nála hogy jelentkezett a baj.  - olvasható az egeszsegkalauz.hu-n.

Mint akinek a torkán akadt volna valami

Három szívrohamom volt három nap alatt. Az első 2014. április 10-én, a második április 11-én, a harmadik április 12-én, pár órával az után, hogy kiengedtek a kórházból. Az utolsó nagyon súlyos volt, csoda, hogy az orvosok vissza tudtak hozni az életbe. Visszanézve az első tünetek már 2013. novemberében jelentkeztek: a bal kezem zsibbadt, a nyakam merev volt.
A szívroham közben pedig úgy éreztem, mintha valami a torkomon akadt volna. Hányingerem is volt, és hőhullámaim, izzadtam, nagyon fáradt voltam. Olyan volt, mintha valami hiba csúszott volna a gépezetbe. Megműtöttek, stentet ültettek be a szívembe. Az orvosok tanácsára új életet kezdtem: hetente ötször sportolok, jógázom, kocogok és súlyzós edzéseket végzek.
T. Renáta (45) irodai asszisztens

Egy borzasztó gyomorégésre emlékeztető fájdalommal kezdődött

Épp befejeztem a három aerobik órámat, amikor furcsa fájdalmat éreztem a mellkasomban, de azt hittem, csak gyomorégés. Aztán ahogy a fitnesz terem lépcsőjén próbáltam felmenni egy értekezletre, olyan fáradtság tört rám, hogy úgy éreztem, képtelen vagyok folytatni a napot.
Másodpercekkel később nagyon melegem lett, patakokban folyt rólam az izzadtság, mintha csak szaunáznék. Alig kaptam levegőt, hányingerem volt, a mellkasom egyre jobban és jobban fájt. A kolléganőm hívta a mentőket. A kórházban angiográfiás vizsgálattal kimutatták, hogy egy vérrög elzárta a bal elülső leszálló artériát. Amint a vérrögöt eltávolították, azonnal jobban lettem.
A kardiológus szerint a bajt valószínű a stressz és a kemény edzés egyszerre okozta. Szerencsés vagyok, hogy túléltem, a többség ebbe belehal. Azóta rendszeresen járok kontrollra, és odafigyelek, hogy ne hajszoljam túl magam. És minden egyes napért hálás vagyok.
S. Sára (39) személyi edző

Mintha megmásztam volna a Mount Everestet

Éppen barátokkal indultunk egy könnyű kis túrára. Alig hagytuk el a parkolót, amikor hirtelen nem kaptam levegőt, nem éreztem a bal karom. Leültem egy sziklára, és azt mondtam, jól vagyok - nemrég voltam orvosnál enyhe mellkasi fájdalom miatt, de a doktor nem talált semmit. A többiek azonban nem hittek nekem, és orvoshoz vittek.
Kiderült, hogy a szívem egyik fő artériája szinte teljesen elzáródott. Akkor 33 éves voltam, és nagyon jó formában voltam, nemrég futottam le egy félmaratont… A vizsgálatok során kiderült, hogy genetikailag nagyobb az esélyem a szívrohamra (az apám 32 évesen kapott először szívinfarktust). Azóta a végzetes nap óta háromszor műtöttek, öt stentet ültettek be. Szigorú vegán diétát kell követnem, a koleszterinszintemre figyelni kell. De most jól vagyok, és aktív életet élek.
L. Mónika (41) cégvezető

Azt hittem a tüneteimre, hogy mellrák

2008-ban furcsa tüneteket tapasztaltam: a bal vállam minden ok nélkül fájt, nehezen tudtam válaszolni kérdésekre, mert ködös volt az agyam, és néha úgy éreztem, mintha a bal oldalam elektrosokkolták volna. De egyik tünet sem volt annyira súlyos, hogy kivizsgáltattam volna magam. Így ment ez kilenc hónapon keresztül.
Aztán egy éjszaka erősebb lett az "elektrosokk", és fájdalmat éreztem a mellkasomban. Először az jutott eszembe, biztos mellrák, de még mielőtt elmehettem volna kivizsgálásra, az események felgyorsultak. Reggel borzasztóan éreztem magam: irtó fáradt voltam, a hátam fájt, hányingerem volt, de valahogy elmentem dolgozni.
Egy munkatársamnak elmondtam, mi történt, és azt is, hogy úgy érzem, mintha összenyomta volna valaki a mellkasom. A kollégám egyből rávágta, hogy ez szívroham. Azt hittem, megőrült. Akkor még csak 37 éves voltam, nem voltam túlsúlyos, egészséges voltam és fitt. De ő ragaszkodott hozzá, hogy elvigyen orvoshoz – és ott, a váróban aztán jött az igazi összeesős szívroham.
Ijesztő volt, és még most, tíz évvel később is rossz arra a pillanatra gondolni. De jó figyelmeztetés volt. Azóta szedem a szívgyógyszerem, rendszeresen járok kontrollra, és sokat járok kirándulni.
R. Gabriella (47)

Azt hittem rá, hogy pánikroham

Huszonegy éves egyetemista voltam, amikor szívinfarktust kaptam. Az albérletben voltam a lakótársaimmal, fociedzésre készültem, amikor szorongás tört rám – legalábbis én annak hittem. Édesanyám hat hete halt meg a szíve miatt, úgy gondoltam, ez is csak a gyász miatt van. Minden egyes kilélegzésnél fájt a mellkasom. Néhány perc múlva a fájdalom nagyobb lett, és úgy éreztem, mintha valaki összeszorította volna a szívem. Nem volt nagyon erős fájdalom, de nagyon kellemetlen volt. Szédültem, fáztam, izzadtam és hányingerem volt egyszerre.
De a legrosszabb az volt, hogy a csuklóm zsibbadt, mintha elaludtam volna. Bármit csináltam, a rossz érzés nem múlt el, úgyhogy tudtam, baj van. A kórházban kiderült, hogy egy vérrög részlegesen elzárta az egyik artériámat. Ez okozta a szívrohamot. Műtétre nem volt szükség, mert a vérrögöt sikerült gyógyszerrel megszüntetni. Jól vagyok, de oda kell figyelnem arra, hogy sport közben nem mehet a pulzusom 170 fölé. Az édesanyám 58 évesen halt meg, és a mai napig rettenetesen hiányzik. Az ő halála emlékeztet arra, hogy a szívemre oda kell figyelnem, akkor is, ha fiatal vagyok és látszólag egészséges.
M. Lili (28) marketinges

Ezek a szívinfarktus tünetei

mellkasi fájdalom, amely a bal karba, a vállba, nyakba, állba, hátba vagy hasba sugárzik;
légszomj, nehézlégzés, fulladás;
émelygés, hányinger, hányás;
heves szívdobogásérzet, magas pulzusszám;
szédülés, esetleg ájulás;
gyomorfájdalom;
hirtelen kialakuló, mással nem magyarázható gyengeségérzet;
pánikrohamhoz hasonló szorongásérzet.
A fenti panaszok bármilyen kombinációban jelentkezhetnek, azonban a szívinfarktus tünetszegényes is lehet. Egyes betegeknél (pl. nők, idősebbek, cukorbetegek) a mellkasi fájdalom enyhe, vagy nem is jelentkezik.

Mikor forduljon orvoshoz?

Szívinfarktus tünetei esetén azonnal hívja a 112-t, és kérjen mentőt! A mentők kiérkezéséig lehetőleg félig ülő helyzetben, teljes fizikai nyugalomban várjon, kerülve a felesleges megterhelést.

A szívinfarktus kiváltó okai

A szívinfarktus oka a szívizom vérellátásának zavara, amely a szívet ellátó koszorúerek elzáródása vagy szűkülete miatt alakul ki. Emiatt nem jut elengedő oxigén a szívizomhoz, így az érintett terület károsodik, majd elpusztul. Minél hamarabb nyitják meg az elzáródott érszakaszt, annál nagyobb az esélye, hogy a károsodott szívizomzat egy része megmenthető. A koszorúerek szűkületét és elzáródását legtöbbször szívkoszorúér-betegség okozza, amely a szív koszorúereinek súlyos fokú elmeszesedésével jár.

A szívinfarktus kialakulását a következő állapotok is kiválthatják:

a koszorúerek hirtelen összehúzódása (spazmus), ami érszűkülethez, így a szívizom vérellátásának csökkenéséhez vezet;
a koszorúerek spontán megrepedése (disszekció), mely kialakulhat önmagában vagy aortarepedés részeként; az elzáródást az erek falában keletkező rés okozza.

A szívinfarktus kockázatát növelik az alábbi életmódbeli tényezők:

dohányzás;
magas zsírtartalmú ételek fogyasztása;
magas koleszterinszint;
elhízás;
mozgásszegény életmód;
mértéktelen alkoholfogyasztás;
magas vérnyomás;
cukorbetegség;
fokozott stresszhatás;
szívkoszorúér-betegség a családi kórtörténetben.
A szívinfarktus lehetséges szövődményei
A szívinfarktusnak számos súlyos szövődménye lehet:
szívritmuszavar – az infarktus következtében sérülhet a szív elektromos ingerületvezető rendszere és a szívizom is, ami ritmuszavarhoz vezethet;
szívelégtelenség – a szívizom károsodása miatt csökken a szív teljesítménye;
kardiogén sokk – nagy kiterjedésű szívizom-károsodás esetén jelentősen romlik a szív pumpafunkciója;
szívizomrepedés – a sérült szívizom repedése ritka, de nagyon súlyos szövődmény.

A szívinfarktus diagnosztizálása

Szívinfarktus gyanúja esetén az alábbi vizsgálatok segíthetnek a diagnózis felállításában:
EKG-vizsgálat;
vérvétel: szívrohamot követően a szívizomból bizonyos fehérjék (szívmarkerek) kerülnek a véráramba, ezek mennyiségéből és időbeli változásából következtetni lehet a szívinfarktus súlyosságára és a terápia sikerére;
szívultrahang-vizsgálat: hanghullámok segítségével állapítják meg, hogy a szív mely része károsodott, és az elhalás mennyire befolyásolja a szív működését;
mellkasröntgen-vizsgálat;
szívkatéterezés (artériás koszorúérfestéses vizsgálat): láthatóvá teszi az erek átjárhatóságát, így azonosítani lehet az elzáródás helyét.

A szívinfarktus kezelése

A szívinfarktus kezelésének célja, hogy az elzáródott koszorúér megnyíljon, és a szívizom mielőbb újra oxigéndús vérhez jusson. A választott kezelés függ a panaszok kezdete óta eltelt időtől és az infarktus súlyosságától. A kezelés lehet műtéti vagy gyógyszeres.

Műtéti beavatkozás

Szívkatéterezés (artériás koszorúérfestéses vizsgálat): a comb vagy a kar artériáján keresztül katétert vezetnek fel a szívhez, az elzáródott részhez érkezve felfújják a rajta lévő ballont, és kitágítják vagy megnyitják az eret. Az újbóli elzáródás megakadályozása érdekében rugalmas fémhálót (sztentet) helyeznek az érintett érszakaszba.

Gyógyszeres kezelés

Az elzáródást okozó vérrögöt a vénákba fecskendezett gyógyszerrel oldják fel.

Felépülés szívinfarktus után

Szívinfarktust követően a felépülés ideje nagyban függ a szívizom-károsodás mértékétől: néhány héttől több hónapig is eltarthat. A betegségnek ezen szakaszában a kezelés célja a következő szívinfarktus megelőzése és a fokozatos visszatérés a korábbi aktivitási szintre.
Az infarktuson átesett betegeknek bizonyos gyógyszerek (pl. véralvadásgátló, vérnyomáscsökkentő, koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek) hosszú távú szedését írhatja elő a kezelőorvos. Emellett kiemelt jelentőségű az életmódváltás, az egészséges étrend, az esetleges testsúlyprobléma rendezése, a rendszeres testmozgás, illetve a dohányzás elhagyása.


Forrás: EgészségKalauz
Fotó: Pixabay.com