Magazin

A szakértő szernt az egyik ismert állati zsiradék hasonló koleszterin-indexszel rendelkezik, mint az olívaolaj. Úgy is emlegetik, mint az olívaolaj távoli rokonát az állati zsírok között. - olvasható az egeszsegkalauz.hu-n.


Sokan rajonganak az állati zsírok jellegzetes ízéért, legyen szó egy illatos vasárnapi sült csirkéről vagy egy gazdag húslevesről. De vajon melyik állati zsiradék számít a legegészségesebbnek, ha már használjuk őket a konyhában? Dr. Xiao Jiajian táplálkozási szakértő meglepő választ ad: nem a vaj, és nem is feltétlenül a disznózsír kerül az élre, hanem a baromfizsírok – a csirke-, kacsa- és libazsír.

Miért hasonlít a baromfizsír az olívaolajra?
Dr. Xiao kiemeli, hogy a baromfizsírok zsírsavösszetétele meglepően kedvező. A csirkezsír például 65–70%-ban telítetlen zsírsavakat tartalmaz, túlnyomórészt olajsavat és linolsavat – éppen úgy, ahogyan az olívaolaj is. Ez a magas telítetlen zsírsavtartalom az oka annak, hogy a csirkehúsleves tetején megdermedő aranyszínű zsírréteg jóval kevésbé aggasztó, mint azt sokan gondolnák.

A koleszterinindex sem mindegy
Ha valaki állati zsírokkal főz, nem árt figyelembe venni azok koleszterinterhelését sem. A szakértő szerint a baromfizsírok 35–38 közötti "koleszterinszint-növelő indexszel" rendelkeznek, ami kedvezőbb a disznózsírénál (40–45), és jóval alacsonyabb a vajénál (47–50). Ez az egyik oka annak, hogy a csirke- és kacsazsír egészségesebb alternatívát jelent, különösen olyanok számára, akik tudatosan figyelnek a szív- és érrendszeri kockázatokra.

Azért csak óvatosan ezzel a „koleszterinindexszel”
A közösségi médiában gyakran emlegetett úgynevezett „koleszterinszint-növelő index” valójában nem létezik a modern táplálkozástudományban. A koleszterinre gyakorolt hatást nem lehet egyetlen számmal leírni, mert az függ:
a zsír telített zsírsavtartalmától,
az étrend egészének összetételétől,
az egyéni anyagcserétől és genetikai adottságoktól.

A telített zsírsavak fogyasztása valóban összefügg a magasabb LDL-koleszterinszinttel, és ebből következően a szív- és érrendszeri betegségek fokozott kockázatával. A baromfizsírok ebben a tekintetben valóban valamivel kedvezőbbek, mint a vaj vagy a disznózsír, hiszen kevesebb telített zsírt tartalmaznak.

Ha mégis vajat használna…
A vaj teljes száműzése nem feltétlenül szükséges – de nem mindegy, milyen vaj kerül a kosárba. Dr. Xiao hangsúlyozza, hogy a fűvel táplált tehenek vajában több az omega–3 zsírsav, a CLA (konjugált linolsav) és a K2-vitamin, mint a gabonával etetett állatok vajában. Ezek a tápanyagok fontosak lehetnek a szív- és csontanyagcserében, így tápérték szempontjából a „grass-fed” vaj jóval előnyösebb választás.

Mi tehát az elméleti sorrend?
Ha valaki ragaszkodik az állati zsiradék jellegzetes ízéhez, a szakértő szerint így érdemes rangsorolni:
1Baromfizsírok – csirke, kacsa, liba: magas telítetlen zsírsavtartalom, kedvező koleszterinindex.
2Disznózsír – mérsékelten jobb választás, mint a vaj, de nem olyan előnyös, mint a baromfizsír.
3Vaj – a legkevesébé kedvező a koleszterinindex alapján, ám fűvel táplált tehenektől származó vaj formájában értékesebb tápanyagtartalommal bírhat.

Forrás: EgészségKalauz
Fotó:  EgészségKalauz