Magazin

Hogyan hat valójában a naptej? Melyik az amelyik tényleg óv a káros sugárzástól? Elmondjuk!  -  olvasható az egeszsegkalauz.hu-n.

Nem is olyan régen még úgy gondoltuk, hogy a leégés csupán egy szükséges rossz, egy áldozat a szépség oltárán. Sokan úgy vélték, hogy az leégés és az azt követő hámlás elengedhetetlen a barna bőrhöz, azonban ezek az emberek nem tudhatták még, hogy később épp emiatt lesznek idő előtt ráncosabbak, jelennek meg rajtuk májfoltok, és hordoznak majd nagyobb rizikófaktort a melanomára. 

Mi történik, ha nap éri a bőrt?
A napfény a fotonnak nevezett energia nyalábokból tevődik össze. Ennek egy része veszélytelen ugyan, de maga az ultraviola sugárzás már káros a bőr számára. Két típusa van: UV- A (320-400 nanométer hullámhossz) és UV- B (280-320 nanométer hullámhossz).
A táblázatban jelölt bőrmolekulák szívják fel a fényt az ultraviola és az infravörös tartományok között.
Bőrmolekula                             UV                 BUVA          látható               infravörös
melanin                                    x                     x                  x
NADH, NADPH                        x                     x
nukleozidok                              x                     x
B2 vitamin                                x                     x
porfirin                                      x                     x                  x
triptofán                                    x                     x
urokánsav                                x
kollagén
kollagén/elasztin
bilirubin                                                           x

Bőrünk olyan molekulákat tartalmaz, amelyek tökéletesen strukturáltak az UV-A és UV-B fotonok energiájának "felszívására", ezáltal kerülnek az apró részecskék magasabb energiájú állapotba. De azért, hogy energia szabadulhasson fel, kémiai reakciónak kell létrejönnie, amely a bőrön már biológiai következményekkel jár. 

Így lehetséges, hogy az UV-A sugárzás a bőrön mélyebbre hatol mint az UV-B, ezáltal pusztítja el a kollagént. A kollagén bomlása pedig bőrünk rugalmasságának és simaságának elvesztésével jár, ez eredményezi a későbbi ráncokat, míg az UVB a napégés elsődleges forrásának tekinthető.
A DNS maga is képes felszívni ezeket a sugárzásokat, amely mutációval jár, így válunk veszélyeztetetté a nem melanomás és a melanomás bőrrákkal szemben egyaránt.

Ezek a reakciók életünk során halmozódnak szervezetünkben, ezért is fontos hangsúlyozni, hogy már egy súlyosabb leégés is veszélyes lehet a későbbiekre nézve, ráadásul ez a szervezetünkben lévő melanin mennyiségétől függetlenül veszélyes.
A jó hír viszont az, hogy az öregedés látható jelei minimalizálhatóak akkor is, ha nem tudjuk elkerülni a napfényt, méghozzá megfelelő fényvédőkkel.

Bőrünk olyan molekulákat tartalmaz, amelyek tökéletesen strukturáltak az UV-A és UV-B fotonok energiájának "felszívására", ezáltal kerülnek az apró részecskék magasabb energiájú állapotba. De azért, hogy energia szabadulhasson fel, kémiai reakciónak kell létrejönnie, amely a bőrön már biológiai következményekkel jár.
Így lehetséges, hogy az UV-A sugárzás a bőrön mélyebbre hatol mint az UV-B, ezáltal pusztítja el a kollagént. A kollagén bomlása pedig bőrünk rugalmasságának és simaságának elvesztésével jár, ez eredményezi a későbbi ráncokat, míg az UVB a napégés elsődleges forrásának tekinthető.
A DNS maga is képes felszívni ezeket a sugárzásokat, amely mutációval jár, így válunk veszélyeztetetté a nem melanomás és a melanomás bőrrákkal szemben egyaránt.

Ezek a reakciók életünk során halmozódnak szervezetünkben, ezért is fontos hangsúlyozni, hogy már egy súlyosabb leégés is veszélyes lehet a későbbiekre nézve, ráadásul ez a szervezetünkben lévő melanin mennyiségétől függetlenül veszélyes.
A jó hír viszont az, hogy az öregedés látható jelei minimalizálhatóak akkor is, ha nem tudjuk elkerülni a napfényt, méghozzá megfelelő fényvédőkkel.

Hogyan hat a fényvédő?
A jó minőségű fényvédők UV-szűrőket használnak, amelyek csökkentik a bőr felületét elérő káros sugarakat. Vagy elnyelik (kémiai szűrő), vagy tükrözik (fizikai blokkolók) őket, mielőtt a DNS-t érnék, vagy a bőr mélyebb rétegeiben szívódnának fel.
Az USA-ban 14 UV-B blokkoló és két UV-A blokkoló molekulát fogadott el a hatóság, ezeket tartalmazhatják a jó minőségű fényvédők. A két UV-A blokkoló közül az egyik az ún. avobenzon, amely egy kémiai szűrő, illetve a másik a cink-oxid, amely fizikai blokkoló.

Mit jelent a napvédők faktorszáma?
A fényvédő faktor (angolul SPF=Sun Protection Factor) azt adja meg, hogy az adott faktorszámú naptejet használva mennyi idővel tovább tartózkodhatunk a napon, anélkül, hogy leégnénk. A faktorszám csak az UV-B sugárzással szembeni védőhatásról ad információt, a szintén káros UV-A sugárzással szembeni védelemről nem nyújt tájékoztatást.
Például, ha 10 perc alatt égünk le a napon, egy SPF 30-as fényvédőnek harmincszorosnak kell lennie, tehát 300 perces leégés elleni védelmet biztosít helyes használattal.

Plusz néhány tipp
Az emberek többsége általában az ajánlott fényvédő mennyiségének az egynegyedét használja, kifejezetten figyeljünk az arcra és a nyakra is ilyenkor.
A fényvédők hatása csökken víz és verejtékezés során. A vízálló vagy nagyon vízálló-címkével ellátott termékek 40-80 percig elegendőek.
Vízi sportok után közvetlenül használjunk fényvédőt.
Az SPF-jelölés nem veszi figyelembe az UVA védelmet, érdemes tehát ezt is nézni a csomagoláson.
Még a legmagasabb SPF tartalmú fényvédők sem blokkolják a sugárzás 100%-át, így E és C-vitamin bevitellel növelhetjük az antioxidánsok hatékonyságát.

Csecsemők, gyermekek fényvédelme
A csecsemők és a gyermekek bőre érzékenyebb, mint a felnőtteké, és könnyebben leéghetnek. A fényvédő krémek használata 6 hónaposnál fiatalabb kisbabák számára nem ajánlott. A legjobb tanács az, hogy a csecsemőket távol kell tartani a direkt napsugárzástól, hogy elkerüljük a leégést. Megoldást jelenthetnek az UV-védelemmel ellátott ruhadarabok is.
Gyerekeknek olyan fényvédő krémet érdemes beszerezni, amelyet érzékeny bőrűeknek javasolnak, de manapság már vannak kifejezetten gyermekeknek szánt fényvédő krémek is.

Forrás: EgészségKalauz
Fotó: Pixabay