Magazin

Fontos lenne jobban megismernünk és elfogadnunk az autizmussal élő embereket. - olvasható az egeszsegkalauz.hu-n. 

Az ENSZ 2007-ben nyilvánította április 2-át az Autizmus Világnapjává. Fontos, hogy a társadalom megértse és elfogadja az autista embereket, bepillantást nyerjenek mindennapjaikba, nehézségeikbe és vágyaikba. A Light it up blue – Ragyogj kéken! figyelemfelhívó kampány keretében idén a Széchenyi lánchidat világítják kékre, hogy felhívják a figyelmet az autizmusra.

A legutóbb mért adatok szerint már minden ötvennegyedik gyermek érintett autizmusban, ami 20 százalékot jelent. Számuk dinamikusan nő, ami annak is betudható, hogy az autizmus árnyaltabban felismerhető és diagnosztizálható, mint akár pár évtizeddel ezelőtt. Ezek a gyerekek és az időközben felnőtt generációk többnyire láthatatlanok a társadalom számára.
Kívülről nem látszik, pedig a diagnózis nem csak az autista gyerekek és felnőttek életét határozza meg, de gyökeresen megváltoztathatja a családtagok életét is. Sőt, az autisták számára szükséges szolgáltatások hiánya lassan beszivárog a társadalom mindennapjaiba is.
Nemcsak óvodai, iskolai férőhelyre, nappali ellátásra, lakóotthonra és speciális fejlesztésekre van szükség, de utazás, ügyintézés vagy egy egyszerű vásárlás során is fontos az akadálymentes környezet az autista emberek számára, ami akkor valósulhat meg, ha a szolgáltatásban dolgozók megfelelő ismeretekkel rendelkeznek.

Mi az autizmus?

Az autizmus meghatározása a múlt század közepén történt azonosítását követően jelentős változáson ment keresztül az elmúlt hetven évben, és feltehetően a mai elképzeléseink sem véglegesek.
Az autizmus rendkívül változatos megjelenésű lehet, még akkor is, ha vannak viszonylag egységesen leírható tünetei. Ez magában foglalja:
a kommunikációs nehézségeket
a társas interakciók zavarait
a rugalmas viselkedésszervezés hiányát.
Az érintettek között nagy eltérések lehetnek a súlyosságban, a nyelvi és intellektuális képességekben, a személyiség sajátosságaiban, valamint az esetleges társuló állapotokban vagy zavarokban.
Korábban az autizmust a pervazív (átható) fejlődési zavarok csoportjába sorolták, és különböző alkategóriákba osztották, mint például a "gyermekkori autizmus" vagy az Asperger-szindróma. Azonban az utóbbi évek kutatásai és tapasztalatai alapján egyre inkább az "autizmus spektrum zavarként" tekintünk rá, és hangsúlyozzuk az egyedi tünetek és támogatási szükségletek sokféleségét és egyediségét.

Mi okozza az autizmust?

Az autizmusnak napjainkig nem sikerült egyértelműen bizonyítani egyetlen specifikus biológiai okát sem. Bár a genetikai tényezők jelentős szerepet játszanak, valószínű, hogy az okok összetettek. Az autizmus kialakulásában az idegrendszer fejlődését befolyásoló környezeti tényezők és a gén-környezet egymásra hatásai is közrejátszhatnak. A különböző tényezők kombinációi és egymásra hatásai eredményezik a tapasztalható klinikai tünetek változatos megjelenési formáit.
Az biztos, hogy az autizmus alapvetően egy sajátos (atipikus) fejlődés eredménye, így az egy életen át tartó állapot. Az életkori szakaszoknak megfelelően a támogatási szükségletek megjelenési formái az életkor, a tanulási képességek és a tapasztalatok függvényében eltérők lehetnek. Emellett a célzott fejlesztés, tanítás és a környezeti tényezők hatása bizonyítottan jelentősen befolyásolják a fejlődés kimenetelét.
Diagnózis és az állapotmegismerés
Az autizmust a fejlődés mintázata és viselkedési jegyek alapján határozzák meg a nemzetközi diagnosztikai rendszerek szerint, például a DSM-5 és a BNO-10. A diagnózis célja az egyéni képességek és szükségletek felismerése, valamint a fejlesztő és támogató módszerek alkalmazása.
A szakemberek részéről határozott törekvések mutatkoznak arra, hogy a diagnózis ne negatív címke legyen, hanem egy hosszan tartó, hatékony fejlesztés és támogatás megkezdésének első lépése. A megállapítások ezek megtervezése érdekében születnek, a diagnózist kapott gyermekek vagy felnőttek egyéni képességeinek és szükségleteinek felismerése, a rendelkezésre álló fejlesztő-támogató módszerek illesztése, adaptálása céljából.
A diagnózis nemcsak az autistát, hanem a családját és környezetét is figyelembe veszi. Célja egy olyan támogatási keret kialakítása, amely lehetővé teszi az autizmussal élő képességeinek és lehetőségeinek kibontakozását, valamint a család életminőségének javítását.

Forrás: EgészségKalauz
Fotó: Pixabay